Az anyag szerint az EKB úgy véli, hogy az MNB-nek a felügyeleti feladatokkal történő megbízása összeegyeztethető annak a KBER-rel (Központi Bankok Európai Rendszere) kapcsolatos feladataival. Továbbmenve, tekintettel a magyar bankszektornak az euroövezet bankszektorával kapcsolatos strukturális összefonódottságára, az EKB arra ösztönzi a magyar jogalkotót, hogy a tervezett bankunió vonatkozásában közelről kísérje figyelemmel az Európai Unós jogalkotási fejleményeket.



Nem sérülhetnek a függetlenség alapelvei



Ugyanakkor az EKB megjegyzi, hogy új feladatoknak egy nemzeti központi bank ("NKB") által történő felvállalása általánosságban nem járhat az NKB-nak a KBER keretrendszerén belüli, valamint az MNB meglévő feladatai független végrehajtásának sérelmével. Ennek megfelelően a makroprudenciális feladatok MNB által történő ellátása nem lehet hatással: a) az MNB funkcionális és pénzügyi függetlenségére; illetve b) a KBER-nek a Szerződésen valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) meghatározott feladatainak ellátására. Ezt megfelelően figyelembe kell venni a PSZÁF-nak az MNB-be történő integrációjára vonatkozó rendelkezések meghatározása során.



Az EKB anyaga szintén megjegyzi, hogy a törvényjavaslat 4. szakaszának (12) bekezdése nem rendelkezik arról, hogy az új feladatok az MNB kizárólagos hatáskörében állnak. Ennek ellent mondanak a 4. szakasz (8) és (9) bekezdésében foglaltak, amelyek az EKB meglátása szerint a feladatoknak kizárólagosan az MNB-re történő ruházása érdekében kerültek megfogalmazásra.



Különös észrevételek



Az EKB véleményének ilyen alcímű része az alábbi főbb megjegyzéseket tartalmazza:



- a frankfurti intézmény ismét felrója, hogy az MNB-ről szóló törvény az elmúlt években már sokadszorra módosul, ami meglátása szerint instabillá teszi a jegybank működését



- emlékeztet arra, hogy az EKB a korábbi véleményeiben és Konvergenciajelentésében számos, fennmaradó kérdést kifejtett, amelyek orvoslására meglátása szerint a jelenlegi jogalkotási eljárás folyamán szükséges sort keríteni



- hangsúlyozza, hogy továbbra is irányadók az EKB-nak különösképpen a CON/2012/49 vélemény 3.2., 3.3., és 4. bekezdéseiben kifejtett meglátásai a Monetáris Tanács tagjainak kinevezésével kapcsolatos további fékek és egyensúlyok, a Monetáris Tanács tagjainak felmentésével kapcsolatos szabályok - ideértve az elnököt és az alelnököket -, valamint az MNB elnöke és alelnökei által letett eskü szövegének vonatkozásában



- emlékeztet arra, hogy a 2012. májusi Konvergenciajelentés a monetáris finanszírozás tilalmával kapcsolatos, valamint az MNB-nek az eurorendszerbe történő teljes jogi integrációjára vonatkozó további biztosítékoknak az MNB-ről szóló törvénybe történő bevezetését javasolta,



- a fentiek mellett a múlt évi Konvergenciajelentés "számos olyan magyar jogszabályi rendelkezést azonosít, amelyek összeegyeztethetetlenek a Szerződés követelményeivel, különösen az MNB-ről szóló törvénynek a gazdaságpolitikai célkitűzésekre, a monetáris politikára, a statisztikai adatgyűjtésre, a hivatalos devizatartalékok kezelésére, a fizetési rendszerekre, a bankjegykibocsátásra, a könyvvizsgálók kinevezésére, a pénzügyi jelentéstételre, az árfolyampolitikára, a nemzetközi együttműködésre, valamint az EKB-nak a szankciók kivetésére vonatkozó jogának elismerésével kapcsolatos rendelkezései vonatkozásában".



A központi banki függetlenség és a monetáris finanszírozás tilalma témakör kapcsán az EKB véleménye rögzíti, hogy ha egy NKB egy felügyeleti hatóság bármely kötelezettségének jogutódjává válik, akkor az kérdéseket vethet fel a pénzügyi függetlenség és a monetáris finanszírozás tilalma vonatkozásában. Éppen emiatt az EKB véleménye leszögezi, hogy "A központi banki függetlenség elve megköveteli a tagállamoktól annak biztosítását, hogy az NKB-knak elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésére a KBER-rel vagy az eurorendszerrel kapcsolatos, továbbá a saját nemzeti feladataik ellátásához. Az MNB-nek átadott feladatok működési és pénzügyi szempontból nem gyakorolhatnak hatást annak a KBER-el kapcsolatos feladatai ellátására. E tekintetben az MNB új feladatait olyan módon kell ellátni, amely teljes mértékben összeegyeztethető az MNB intézményi és pénzügyi függetlenségével, és következésképp az nem hátráltathatja a KBER-el kapcsolatos feladatok megfelelő ellátását" - javasolja az EKB.



A PSZÁF eszközeinek az MNB részére történő átadása témakörben az EKB emlékeztet arra, hogy a vonatkozó törvényjavaslat a PSZÁF által kezelt eszközöknek 2013. október 1-én az MNB-nek történő átadásáról rendelkezik. Az EKB ennek kapcsán megjegyzi, hogy "ezen eszközök körébe tartozik annak valamennyi tulajdona, mint például üzletrésztulajdona és számlaegyenlegei, de nem tartoznak ide a PSZÁF ingatlanjai, amelyek a Magyar Állam tulajdonában állnak, és amelyek vonatkozásában az MNB kizárólag vagyonkezelői jogokat szerez". Azt is megjegyzi a vélemény, hogy "a PSZÁF számlaegyenlegei az MNB részére kerülnek átutalásra annak az MNB által történő szabad felhasználása mellett".



Elvárás a pénzügyi függetlenséggel kapcsolatban



Az EKB véleménye emlékeztet arra, hogy mivel október elsejével az MNB válik a PSZÁF valamennyi kötelezettségének általános jogutódává, így valamennyi olyan jogviszonyért, amely fizetési kötelezettséggel jár. Ezen felül a magyar bíróságok által meghozott, a PSZÁF korábbi határozatai ellen jogorvoslatért forduló személyek részére kártérítést megállapító ítéletekért az MNB-nek kell helytállnia, anélkül, hogy lehetősége lenne utólagos megtérítési igénnyel a Magyar Államhoz fordulni. Ez pedig az EKB meglátása szerint kérdéseket vet fel a pénzügyi függetlenség, valamint a monetáris finanszírozás tilalmának történő megfelelés vonatkozásában. "Annak érdekében, hogy az MNB úgy láthassa el az új felügyeleti feladatait, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a már létező feladatainak ellátására, megfelelő források kell, hogy rendelkezésére álljanak, és a PSZÁF kötelezettségei - beleértve a PSZÁF által azoknak az MNB-nek történő átadását megelőzően végzett felügyeleti tevékenységek ellátásával kapcsolatos kötelezettségeket is - ne háruljanak az MNB-re - rögzíti az EKB. Mindezen túlmenően az EKB véleménye azt is hangsúlyozza, hogy az "MNB nem viselhet semmilyen, a PSZÁF feladatainak az MNB-nek történő átadása tényleges napját megelőző időhöz kötődő pénzügyi költséget vagy felelősséget",



A fentiek alapján "Az EKB elvárná, hogy a PSZÁF feladatainak és hatásköreinek az MNB-re történő ruházását olyan intézkedések egészítsék ki, amelyek teljes mértékben mentesítik az MNB-t minden, a PSZÁF tevékenységeihez és szerződéses jogviszonyaihoz kapcsolódó, a feladatok átadását megelőző időszakra vonatkozó pénzügyi kötelezettség alól. Ennek magában kell foglalnia például a PSZÁF-al kapcsolatban folyamatban lévő, vagy a jövőbeni peres eljárások során történő jogi képviseletből eredő költségeket, valamint valamennyi egyéb jogviszonyból eredő pénzügyi kötelezettséget, beleértve az olyan munkaügyi jogviszonyokat is, amely bármely új MNB alkalmazott esetében a PSZÁF-al állt fenn. Az ilyen rendelkezésnek a PSZÁF által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos valamennyi költséget is magában kell foglalnia." - hangsúlyozza az EKB véleménye.



Ezt is elvárná az EKB



A monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezéssel való összeegyeztethetőség megteremtése érdekében az EKB azt is elvárja, hogy az "MNB-t mentesíteni kell minden olyan pénzügyi kötelezettség alól, amelyek a PSZÁF korábbi tevékenységeiből vagy jogviszonyaiból erednek. A törvényjavaslat ennek megfelelően történő módosításának elmaradása a törvényjavaslatban és az ahhoz benyújtott módosító javaslatban foglalt rendelkezéseket összeegyeztethetetlenné tenné a Szerződés 123. és 130. cikkében foglaltakkal."



A PSZÁF eddigi finanszírozási modellje értelmében Magyarországon a pénzügyi felügyelet ellátását teljes mértékben a piaci szereplők hozzájárulásából fedezték a PSZÁF-elnök által kiadott rendeletek alapján. Ennek kapcsán az EKB leszögezi: "Az MNB pénzügyi függetlenségének biztosítása érdekében az új felügyeleti feladatait a felügyelt jogalanyok által történő hozzájárulásokból kell fedezni. Ennek fedeznie kell az új feladatok MNB-nek történő átadásával, valamint az azok ellátásával kapcsolatos valamennyi költséget." Az EKB véleményében hangsúlyozza azt is, hogy "az MNB-nek az új felügyeleti feladataival kapcsolatos működési költségeit elkülönítetten kell nyilvántartania a könyveiben, és azokat az MNB belső és külső könyvvizsgálóinak is figyelemmel kell kísérniük."



Sérül a szabad kiválasztás joga



Az MNB-PSZÁF összevonásról szóló törvényjavaslat egyik módosító indítványa szerint 2013. október 1-én a PSZÁF valamennyi alkalmazottja az MNB alkalmazottjává válik, amely rendelkezés az EKB véleménye szerint "sérti az MNB-nek az alkalmazottak kiválasztásához fűzött autonómiájára vonatkozó jogát, mivel az nem teszi lehetővé a központi bank számára, hogy kizárólagos és független döntést hozzon azzal kapcsolatban, hogy munkaviszonyt alakítson-e ki a korábban a PSZÁF által foglalkoztatott alkalmazottakkal".



Az EKB a véleményében hozzáteszi: "ugyanakkor a feladatok és felelősségi körök MNB-nek történő átadásának zökkenőmentessé tétele érdekében megfelelő időnek kell rendelkezésre állnia az MNB számára a törvényjavaslat hatályba lépéséig annak érdekben, hogy az új feladatai megfelelő ellátása érdekében szükség esetén a saját választása szerinti szakértő alkalmazottakat vehessen fel." Azt is hangsúlyozza, hogy az összevonásról rendelkező törvényjavaslatban "biztosítani kell azt, hogy az MNB nem fog anyagi felelősséget vállalni az általa az alkalmazottak kiválasztásához fűzött autonómiára alapján felvett új alkalmazottaknak a múltban a PSZÁF-al fennállt foglalkoztatási jogviszonyából eredő pénzügyi kötelezettségek tekintetében."



Túl gyors a tempó



Az EKB emlékeztet arra, hogy az MNB-nek október elsején teljes mértékben át kell vennie a PSZÁF-tól az összes felügyeleti feladatot, noha az erről szóló törvényjavaslatot a magyar parlament majd csak szeptember végén fogadja el végleges formájában és a törvényjavaslat nem rendelkezik a törvényjavaslat elfogadása és a PSZÁF tényleges megszűnése közötti elégséges időtartamról. Mivel azt az MNB is elismerte, hogy a felügyelet feladatok átvétele "jelentősen összetett feladat", és szükséges a magyar pénzügyi rendszer felügyeletének zavartalan, szünetmentes ellátása, ezért "az EKB azt javasolja a konzultáló hatóságnak, hogy határozzon meg egy, a 2013. október 1-ét követő időpontot az MNB új feladatokkal történő megbízására".







portfolio.hu