A szerdai kormányülésen dönthetnek arról, hogy kifizetteti-e utólag a kormány a bankokkal a devizahitelesek árfolyamveszteségét. Négy százalékra csökkentheti az alapkamatot a jegybank, fontos beszerzési menedzser indexek jönnek Európában, a tengerentúlon pedig a maximumra kapcsoló gyorsjelentési szezonra figyelnek majd a piacok. Ez várható a héten a gazdaságban.

A tranzakciós díj emelése nyomán újból banki költségeik emelkedésére kell számítaniuk a lakossági ügyfeleknek: a BankRáció.hu szerint átlagosan évi 5 ezer forintnál nagyobb drágulás jöhet. A változások ugyanakkor nem késztetik cselekvésre az ügyfelek többségét

Navracsics Tibor bejelentése nagy riadalmat keltett tegnap a pesti tőzsdén, elemzők szerint a bankszektort több száz milliárdos veszteség érheti, ha visszamenőleg rögzítik a devizahitelek árfolyamát a módosított szerződésekben.

Több mint kétezer kárbejelentést kaptak és egymilliárd forintot meghaladó káruk keletkezett a magyar biztosítóknak a júniusi dunai árvíz miatt. A természeti jelenség méretét tekintve mindkét adat kezelhető nagyságúnak számít. Az Aegon, a Generali és a Groupama után újabb biztosítók osztották meg a Portfolio.hu-val számaikat.

Sokfajta olvasata van annak, amit kedden este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben mondott. Navracsics a Kúria döntésével kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány a devizahitelesek helyzetének őszi rendezését tervezi. Ahogy megírtuk, csupán az árfolyamrés-probléma megoldásának is komoly következményei lehetnek, mások viszont - köztük elemzők is - egy még távolabb mutató, újabb végtörlesztésszerű "mentőcsomag" következményeitől tartanak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután annyival pontosította a találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a devizaalapú jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.

Alacsonyak a kamatok, nemsokára nőhet az adó is, és sokan alternatív befektetési formákat keresnek. Az alapok egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy milyen hozamokat értek el a múltban. Ez nem jelent ugyan garanciát a jövőre nézve, de javítja az esélyeket.

Érdekes ábra jelent meg a héten a The Economist online kiadásában. A grafikon tanúsága szerint kínai lett a világ legnagyobb tőkével rendelkező bankja 2012 végére. Erre korábban még nem volt példa.

Ma indul a kereskedés a hazai parketten az új Richter részvényekkel, melyek mai kereskedésre vonatkozó bázisárát a BÉT tegnap este közzé is tette. Az elkövetkező hónapokban akár nagyobb figyelmet is kaphat a papír, hiszen a felaprózás segítheti a likviditás további javulását, ami pedig növeli az esélyét annak, hogy a részvények novemberben visszakerülnek az MSCI indexekbe.

Akár az ezer forintot is meghaladhatja százezer forintnyi készpénz felvétele ősztől, miután a bankok a tranzakciós illeték megemelését az áraikban is érvényesíteni fogják. A pénzintézetek eddig nem számoltak fel díjat a kártyás vásárlásokért, ám a jelek szerint az ingyenességnek több bank is véget vet.

Bankok közreműködése nélkül, még ezen a nyáron elterjedhet a világon a Bitcoin-automata, írta a portfolio. A gyártó, a Lamassu szerint két-három héten belül elindulhatnak az előrendelések a virtuális pénzt kezelő berendezésekre. A tervek szerint egy automata 4000 dollárba kerül majd.

A nemzetközi átlagot jóval meghaladó mértékben tárgyalnák újra hitelszerződéseiket a hazai cégek. Közel felük szeretne hosszabb futamidőt és csökkentett kamatszintet elérni.

A magyar piac nagyobb részét lefedő nyolc pénzintézetből négy már tett lépéseket a tranzakciós illeték áthárítása érdekében.

A Kúria semmisnek érzi a hitelszerződést, az mégis érvényben marad, de ehhez korrigálni kell és szűkebbre kell venni az árfolyamrést. Az ügyfélnek visszajárhat pénz. Ez az eredménye annak a devizahitelpernek, amely az OTP és egy adósa között folyt, és amelyet óriási érdeklődés követett.