A Magyar Nemzeti Bank adott a bankoknak, a kormány viszont elvett tőlük, a végeredmény pedig csúnya lett. Durva egyszerűsítéssel így is értékelhetők a bankszektor PSZÁF által közzétett második negyedévi eredményadatai, hiszen:

Az ideihez hasonlóan viszonylag magas összegű, mintegy 5,4 milliárd eurónyi devizaadóssága jár le jövőre a magyar államnak, és taktikai okokból jöhet még idén ősszel egy devizakötvény-kibocsátás - érzékeltette az InfoRádió Aréna című műsorának tegnap esti adásában Borbély László András.

10 bázisponttal fogja csökkenteni az alapkamatot a jegybank jövő keddi ülésén, a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. Vagyis a kamat a mostani 4,0 százalékról 3,9 százalékra csökkenne. Ez lesz az első kamatdöntő ülés, miután a júliusit követően Matolcsy György a kamatcsökkentés kilátásairól, az akár kisebb lépésekben történő csökkentésről, és a kamatvágási ciklus elképzelhető végéről beszélt. Az ugyan nem volt világos, ha 25 bázispontnál kisebb lehet a kamatcsökkentés, ez pontosan milyen értéket jelent, de két dolog jelenthetett kapaszkodót az elemzőknek.

A Portfolio.hu úgy értesült, jelen állás szerint alapvetően kétféle forgatókönyvről tárgyalhatnak a kormány és a bankszövetség képviselői a jövő kedden sorra kerülő találkozójukon. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítják majd a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnak hozzá nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Mindkét megoldás hátránya, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy egy múlt héten napvilágot látott, információink szerint gyorsan elvetett ötlethez képest valamivel kisebb pénzügyi áldozatot követelnének meg a bankszektortól és az államtól.

Az amerikai jegybank tegnap este közzétett kamatdöntési jegyzőkönyve után ma délelőtt több mint kétéves csúcsra emelkedett a 10 éves amerikai, másfél éves csúcsra pedig a német államkötvény hozama és a kötvénypiaci hozamemelkedés más fejlett országokban (más futamidőkön) is tetten érhető. Ez egyre nagyobb nyomást helyez a korábban nagyon vonzó feltörekvő piaci eszközosztályokra, tőkekiáramlást indítva el. Ez pedig leginkább azoknál a devizáknál okozott zuhanást, amelyek gazdasága egyébként is jelentős külső egyensúlyi problémákkal küzd. Ahhoz, hogy az egyes országokban látott zuhanó devizát a jegybankok meg tudják állítani, fejlett államkötvények eladására is kényszerülhetnek, ami ezek hozamát még tovább emelheti, ez pedig egyfajta ördögi kört idéz(het) elő a feltörekvő piacok számára. Öröm az ürömben, hogy a fejlett vezető országokban látott hozamemelkedés eddig az eurózóna perifériáján nem okozott drámai mozgásokat, de egy három héten belüli esemény ezt könnyen kiválthatja.

A forint gyengült szerda délelőtt a bankközi deviza kereskedelemben, az euró jegyzése délelőtt tizenegy órára 300,18 forintra emelkedett a kora reggeli 299,29 forintról.

Állítólag Orbán felvetésére lekerült a napirendről a megújult uniós finanszírozási forma.

A Portfolio.hu kételemű elemzői konszenzusát 12%-kal meghaladó második negyedéves veszteségről számolt be az FHB Jelzálogbank a csütörtöki piaczárást követően közzétett gyorsjelentésében. A társaság 3,0 milliárd forintos adózás utáni veszteséget könyvelt el a március végétől június végéig tartó időszakban.

Szakértők szerint az államnak is elviselhető terhet jelentő egyszeri megoldással meg lehetne oldani a devizahitelesek kisegítését az MFB-nek nyújtott árfolyam-garanciával, illetve a árfolyam-fedezeti ügyletekkel.

Tényleg annyira elképesztő nyereségeket értek el a bankok a korábbi években, ahogy azt sokan hangoztatják? Mekkora a tisztességes nyereség tulajdonképpen? Hogyan kerestek más híres cégek? Hogyan volt ez más országokban? Egy kis időutazás következik.

Június végéig az idén 800 milliárd forint friss pénzt fektettek be a magyarok értékpapírokba, míg majdnem 400 milliárdot kivontak a bankbetétekből. Ezzel először fordult elő, hogy az előbbiből többet birtokoltak, mint az utóbbiból.

Perek és vizsgálatok sorozata indult nagy, neves befektetési bankok ellen Amerikában. Úgy tűnik, a válság csillapodása után sorra veszik elő a bankokat a krízis kirobbanásában játszott szerepük miatt.

Júliusban 595 millió euróval csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka és 33,734 milliárd eurót tett ki a hónap végén – derül ki a jegybank szerdán közzétett előzetes adataiból. A tartalékok szintje harmadik hónapja apadt az áprilisi 35,894 milliárd euróról.