Vihar előtti csend az EU és Kína között? Emelték a tétet az unió és Kína közötti kereskedelmi háborúban. Az egyszerű dömpingáras áruk után olyan, nagy hozzáadott értékű telekommunikációs termékekről, illetve a napelemiparról van szó, amelyek mind Peking, mind Brüsszel számára kulcsfontosságú területnek számítanak. Az államilag támogatott kínai telekommunikációs cégek könnyen letarolhatják az uniós piacot, ha nem lesz idejében ellenlépés. 

Semmivel nem lett gyorsabb a vasút? Igaz a legenda, hogy a nagyszüleink is pont annyi idő alatt, vagy még gyorsabban tették meg vonaton a távolságokat Magyarországon, mint mi? És mindezt még olcsóbban is? Kilenc város, kilencven év, tíz szúrópróbaszerűen felcsapott menetrend. Mutatjuk, mi derült ki. 

900 milliárdot vitt el az ár A kelet-közép-európai országokon végigvonuló árvíz jóval kevesebb kárt okozott az érintett országokban, mint a 2002. évi, hasonló mértékű áradás - állítják az osztrák Erste bankcsoport elemzői

Azt csinálnak a pénzeddel, amit akarnak A Vadnyugathoz hasonlították a bennfentesek a devizapiac működését, miután kiderült: a kereskedők előszeretettel befolyásolják az árfolyamokat, ha az érdekeik úgy kívánják. De tényleg tilosban járnak, amikor néhány fillérrel odébb tolják a grafikont?

Lesz egyéni nyugdíjszámla, de minek? Megígérték, megcsinálják: jön az egyéni számla, kár, hogy semmi értelme. A gazdaság éledezik, legnagyobb hitelezőnk dicsér. Tőzsdére mehet a Wizz Air, itthoni árakon telefonálhatunk az egész unióban. Ez történt a gazdaságban a héten. 

Konzolháború: a kedveskedő és a magabiztos Egymásnak esett az új generációs konzolok csatájában a Microsoft és a Sony. Az amerikaiak roppant magabiztosnak mutatkoznak, ami lehet visszaüthet. Mára beigazolódott: a japánoknak a legutóbbi generációváltáskor tanúsított hasonló hozzáállása nem jött be. 

Tényleg érdemes bankot váltani? Miközben a banki számlatermékek díjai a közelmúltban emelkedő tendenciát mutatnak, az emberek még mindig bonyolult, időigényes adminisztrációs folyamatként tekintenek a bankváltásra, amellyel csak viszonylag kis megtakarítás érhető el. 

A csodatévő lettek megrettentek az eurótól Lettország nem egészen öt év alatt legyőzte történelmének legnagyobb gazdasági válságát, és növekedési pályára állt. A jutalom nem maradt el, az Európai Bizottság rábólintott az euró 2014. januári bevezetésére. A balti állam lakossága azonban nem lelkesedik a közös valuta iránt, és az Európai Központi Banknál is gyanakodva méregetik a lett bankokban hegyekben álló orosz pénzt. Huszonöt éve nem is létezett, öt éve úgy padlóra küldte a válság, hogy nézni is fájdalmas volt, most viszont 4-5 százalék körül növekszik a GDP-je, jövőre pedig bevezeti az eurót. Az egész világ irigykedve figyeli Lettország példátlan gazdasági sikereit: a balti állam 10 százalékos szintről tornázta le 1,2-re a GDP-arányos költségvetési hiányát - mindössze öt év alatt -, ezzel Magyarországgal együtt kerül ki az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, az Európai Bizottság pedig engedélyezte az euró bevezetését. 

Ősztől jöhet a szociális kártya A szociális kártya már a következő félévben megjelenhet egyes területeken, jövőre pedig egységes rendszerben valósulhat meg a bevezetése – írja a Világgazdaság csütörtöki számában.

A lakástakarék az egyik legjobb befektetés Tavaly ősz óta folyamatosan nő a lakástakarékok vonzereje a bankbetétekhez képest a jegybanki alapkamat-csökkentések miatt – figyelmeztet elemzésében a Bankmonitor.hu. A változást az okozza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásai jelentősen csökkentették a bankbetéti kamatszintet, ezzel szemben a lakástakarékok teljes hozama nem változott az elmúlt egy évben, mivel az azt meghatározó jogszabályok változatlanok maradtak.

Tarol a magyar hús Keleten Bevette a japán piacot a magyar mangalica. Michelin-csillagos éttermekben kezdte, előkelőbbnek tartják a világ legmenőbb húsainál, és már Koreát, Hongkongot és Szingapúrt is célba vette. Pedig a japán vevőkkel nem könnyű.

Soros: Nagyon kemény év lesz 2014 Soros György úgy érzi, sok pénzt tudna keresni a mai világgazdasági helyzetben, de már visszavonult. Ha olyanba kezdett, amiben nem volt jó, előfordult, hogy takarítani kellett utána.

Budapest nélkül a magyar gazdaság nem létezik Csehország, Szlovákia, Ausztria és Magyarország fővárosait sokszor úgy emlegetik, mint egymás versenytársait, illetve együttműködő partnereit. Prága, Pozsony, Bécs és Budapest fejlettsége gazdaságilag messze az uniós átlag feletti, Magyarországon és bizonyos mértékben Szlovákiában viszont túlzottan fővárosközpontú az ország gazdasági struktúrája. Pozsony súlya is nagy, de Magyarország esetében kis túlzással élve azt mondhatnánk, hogy Budapest nélkül – leszámítva pár ipari központot – gazdaságunk nem létezne.