A legtöbb lakossági hiteltípusnál már növekedtek az új kihelyezések az első félévben – derül ki a jegybank statisztikáiból. A növekedés viszont még nem drasztikus, és nem tudja megfékezni az állományok mérséklődését

Az első negyedévinél kisebb ütemű GDP-növekedést várnak az elemzők a második negyedévre. Néhány komponens hektikus alakulása szignifikánsan befolyásolhatja a folyamatokat.

Ezen a héten Európa növekedése lesz a reflektorfényben. Különösen a kontinens legjelentősebb gazdasága, Németország lesz érdekes. Már csak azért is, mert bár a Bundesbank előrejelzése szerint a második negyedévben kedvezően alakulhat az ország GDP-je, de ezt követően ismét lassulásra számítanak. A német kereskedelmi kapcsolatok igencsak fontosak hazánk és egész Európa szempontjából, ezért nemcsak a piac, de mi is örülhetnénk, ha a német GDP a 0,6 százalékos várt szintnél még többet tudna felmutatni. Itthon is ezen a héten derül ki, hogy miként robog a gazdaság és mennyire drágulnak a fogyasztási cikkek. A Portfolio.hu által felmért várakozások javulást mutatnak, de az új adatokat követően is cél alatt marad az infláció, és továbbra is erőteljesen negatív lesz a kibocsátási rés. Amerikában a gazdaság állapotát jól tükröző Fed-indexek kerülnek publikálásra ezen a héten, és izgatottan várja a piac a feltehetően majd javulást mutató ingatlanpiaci adatokat is.

Bár az utóbbi években itthon is komoly fejlődésen ment keresztül a vállalati compliance, Kovács Gábor szakértő szerint rengeteg feladat vár még az e területen dolgozókra. A szabályozáson is változtatni kellene, mert a törvény ma sem vonatkozik mindenkire.

A Világgazdaság szerint közel ezer hotel, szálloda vagy panzió eladó az országban, a Vas megyei ötszobás kis vendégháztól a budapesti 130 szobás luxusszállodáig.

Budapest után Moszkvában is eljárás indult abban a zavaros ügyben, amelynek a középpontjában egy 17 ezer négyzetméteres moszkvai ingatlan eladása áll. Az épületet a magyar állam 2008-ban adta el egy luxemburgi cégeknek, amelyet az később tovább adott egy orosz minisztériumnak. A gyanú szerint a magyar állam áron alul adta el, az orosz állam pedig áron felül vásárolta meg az ingatlant.

Sokan passzolják el a régi bútoraikat, megunt holmijaikat a Vaterán vagy más online aukciós oldalon, de ha nem ismerik a szabályokat, könnyen az adóhatóság előtt találhatják magukat.

A Fuvarozók Egyesülete azon lobbizik, hogy több útszakasz esetében további részekre bontsák a távot.

Az eurózóna válságának egyetlen megoldása, ha az Európai Központi Bank által felvásárolt államkötvények értékét soha nem kell visszafizetni – állítja két neves közgazdász. Így legalább a vétkes országok is hozzájárulnak a mentés költségeihez és a szerzők szerint az inflációtól sem kell félni.

Az év hetedik hónapjában 129,5 milliárd forintos hiány alakult ki az államháztartás központi alrendszerében - közölte az előzetes adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez az elmúlt 11 év második legnagyobb deficitje a júliusi hónapokat vizsgálva, igaz érdemes gyorsan hozzátenni, hogy a júniusi deficit az elmúlt évek egyik legalacsonyabbja volt (így feltehetően hónapok között "átcsúszó" tételek is meghúzódnak a két hónap eredménye között). Az év első hét hónapjában 851,2 milliárd forintos összesített hiány alakult ki, ami a legfrissebb egész éves hiányprognózis 96,7%-át éri el.

Júliusban kétszer is fordult az euró−dollár árfolyam, de az elmúlt negyedévben így sem hagyta el az 1,34−1,28-as sávot. Bár a lapunknak nyilatkozó elemzők úgy látják, minden jel a dollár tartósabb erősödésének irányába mutat, azért lehetnek még hevesebb kilengések.

Kiterjesztené a PB-gázra vonatkozó hatósági árat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadósság nem süllyed 50% alá. Hozzátette, hogy amennyiben az euróövezet kellően gyorsan növekszik, akkor ez akár 10 év múlva, vagy hamarább is bekövetkezhet. A másik számszerű üzenet úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. E kvantitatív kijelentéseket illetően többféle kérdés is felvethető, így például az, hogy van-e közgazdasági értelmük. Ezt azonban csak röviden érintem, inkább azzal a kevésbé magától értetődő kérdéssel foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentéseknek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint az 50, illetve 90 százalékos feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig. Ezek a becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Nem magától értetődő, hogy az adósságráta valaha 50% alá kerül, illetve fejlettségi szintünk egyszer eléri az eurózóna 90%-át. Megfontolást érdemel az is, hogy éppen a válságadók fenntartását és az 50%-os adósságráta elérését célzó egyidejű igyekezet gátolhatja meg a 90%-os relatív fejlettségi szinthez való közeledés lehetőségét.