Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.

Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.

A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.

Nem mindenki nézi jó szemmel az otthoni munkavégzést egy friss kutatás szerint. Azoknál a szolgáltató cégeknél, ahol többnyire irodai munka folyik, a munkáltatók 90 százaléka távmunkára fogja küldeni munkatársait, amennyiben ezt a vírus megköveteli. Csaknem kétharmaduknál minden munkavállaló rendelkezik már most is otthoni szerver hozzáféréssel, tízből nyolcuknak van videókonferenciára is alkalmas biztonságos programja, minden harmadik pedig projektmenedzsment szoftvert is használ a mindennapi munkavégzéshez. A home office-hoz szükséges infrastruktúra tehát legtöbbjüknél már adott, a bizalom azonban részben hiányzik: a megkérdezettek csaknem egyharmada vallott úgy, hogy nem bízik a kollégákban, vagy legalábbis vannak kétségeik afelől, hogy otthonról is biztosan elvégzik a rájuk bízott munkát, derül ki a Dreamjo.bs és Az Év Irodája friss közös kutatásából.

Kevesebb mint az alkalmazottak 4 százaléka teheti meg Magyarországon, hogy otthonról dolgozik. Európa szerte ráadásul hazánkban foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen alulmúlja az uniós átlagot. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, az alkalmazottak igényeinek átalakulása olyan extrém nyomás alá helyezi a cégeket, ami miatt lépéskényszerbe kerültek – hívták fel rá a figyelmet az EY tanácsadói, a vállalat alternatív foglalkoztatási formákkal foglalkozó szakmai rendezvényén.

A magyarországi munkavállalók kerülik a fokozott stresszel járó területeket, mégis sok pályakezdő kapcsolja össze jelenlegi vagy jövőbeli munkahelyét ezzel a tényezővel, és tart a fokozott feszültség későbbi veszélyeitől. A munkavállalók jelentős része attól viszont nem tart, hogy egy esetleges személyes konfliktus miatt távozásra kényszerülne munkahelyéről. Sokkal inkább attól, hogy rajtuk kívül álló okok miatt bocsátják el őket – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

Aláírták a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt.-nél hétfőn a 2020-as bérmegállapodást, amelynek értelmében március elsejével a fizikai dolgozók tízszázalékos, a szellemi dolgozók egységesen hétszázalékos béremelést kapnak.

Megállapodás született a MÁV-nál az idei csoportszintű bérfejlesztésről, a vasúttársaság és az érdekképviseletek az egy évre kötött megállapodásban rögzítették, hogy a munkáltató 2020-ban átlagosan 10 százalékos keresetnövelést hajt végre - közölte a MÁV.

Az Unilever menedzsmentszinten globálisan elérte a nemek közötti egyensúlyt, vagyis soha nem látott magas szintre, 50%-ra nőtt a női vezetők aránya. Hazánkban is hasonló eredményt mutat fel a vállalat, ráadásul az Unilever Magyarország most az Önszabályozó Reklám Testülettel együttműködve iparági felhívást kezdeményezett, melyben többek közt a reklámokban megjelenő személyek progresszív, sokoldalú ábrázolását, valamint a befogadás és a sokszínűség elfogadását szorgalmazza.

Lassuló ütemben növekedett a magyarországi cégek munkaerő-kereslete az elmúlt három évben, miután a tartós munkaerőhiány és a magas fluktuáció folyamataik digitalizációjára, automatizálására, valamint álláshely-racionalizációra kényszerítette őket. A keresleti piac ellenére az álláskeresés a korábbiakhoz képest hosszabb időt vesz igénybe. Ennek magyarázata, hogy a munkavállalók a nagyobb kínálatban megfontoltabb döntést hozhatnak, a vállalatok igénye pedig megnőtt a speciális készségekkel rendelkező jelöltek iránt – állapította meg a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb munkaerőpiaci felmérése.

Átlagosan 8,2 százalékkal emeli mintegy 1400 dolgozója bérét a Budapest Airport márciustól, minden munkakörben emelkednek a fizetések.

A kormány számára kiemelten fontos, hogy biztosítsa a jól képzett informatikai szakembereket a magyar munkaerőpiacnak - mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.

Az európaiak 33 százaléka, a magyarok 38 százaléka ismer olyan embert, aki feketén dolgozik, miközben uniós szinten 3 százalék, Magyarországon pedig 4 százalék azok aránya, akik be nem jelentett fizetett tevékenységet végeztek az elmúlt 12 hónapban - derült ki az Európai Bizottság felméréséből.