Az összegzésben megállapították, hogy 2010 és 2013 között az öregséggel összefüggő szociális kiadások aránya 40-ről 46 százalékra emelkedett. A "hátrahagyottakkal és az egyéb társadalmi kirekesztettséggel" - például a szegénységgel, a drog- és alkoholproblémákkal - kapcsolatos kiadások lényegesen nem változtak, a többi tétel - rokkantság és fogyatékosság, család és gyerekek, munkanélküliség, lakhatás - részesedése inkább csökkent.

Az idősekre fordított kiadások az Európai Unió 28 tagállamában is a szociális kiadások legnagyobb - és növekvő súlyú - tételét teszik ki. A családra és gyermekekre fordított kiadások aránya 12 százalék volt, ezzel Magyarország a harmadik helyen áll az unióban, Luxemburg és Írország után.

Az ország 2014-ben több mint 123 milliárd forintot fordított segélyezésre, 11 százalékkal kevesebbet, mint 2013-ban. A csökkenés mögött az aktív munkaerőpiaci eszközök előnyben részesítése áll. A segélykiadások kétharmad részét az úgynevezett jövedelempótló támogatások - a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj és az időskorúak járadéka - alkotják.

A segélytípusok közül legtöbben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, 2014-ben 494 ezer gyerek után járt ez a támogatási forma. 412 ezer ember kapott lakásfenntartási támogatást és ugyanennyien voltak jogosultak önkormányzati segélyre.