A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által készített listán Magyarországot Luxemburg, majd Belgium követi, mindkét országban 81 százalék körül alakult az állami juttatások aránya. Érdekesség, hogy az OECD országok együttes átlaga 58,5 százalék, ami azt jelenti, hogy több országban, nem az állami járadék jelenti az elsődleges bevételi forrást a nyugdíjasok számára, hanem inkább megtakarításaikra, vagy a nyugdíjat követő munkavállalásra támaszkodnak.

Amíg Magyarországon a nyugdíjasok bevételeinek mindössze 2 százalékát teszik ki a különböző nyugdíjcélú megtakarításokból, például nyugdíjpénztári járadékokból származó bevételek, addig az OECD tag országokban ez az arány átlagosan több mint 17 százalék. Természetesen ehhez hozzájárulnak az eltérő nyugdíjrendszerek közötti különbségek is. Nálunk a nyugdíjasok inkább az állami nyugdíjra (86%) támaszkodnak, ami a mindenkori költségvetési helyzettől függ, mely felveti a hosszú távú biztonság kérdését.

A megtakarítások és az állami juttatások mellett a harmadik fontos bevételi forrás a 65 év felettiek számára a nyugdíj után is folytatott munka. Magyarországon ez az arány jelenleg 12 százalék körül alakul, ami azt jelenti, hogy a legtöbb nyugdíjas ma még nem vállal, vagy nem tud munkát vállalni.

„Az időskori anyagi biztonság eléréséhez elengedhetetlen, hogy már fiatalon, tudatosan készüljünk az inaktív évek kiadásaira. Várhatóan nem tudunk olyan mértékű megtakarításokat felhalmozni nyugdíjas korunkra, mint a nyugat-európai országokban élők, hiszen az aktív korúak jövedelmi viszonyai másképp alakulnak. De törekedni kellene arra, hogy enyhítsük a nyugdíjas kori megélhetés bizonytalanságát. Mi az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét a nyugdíjcélú megtakarítások fontosságára. Úgy véljük az OECD adatai fontos figyelmeztetésül szolgálnak, hiszen megmutatják, hogy a legtöbb magyar 65 év feletti lakos az államra bízza magát. Ezzel ugyanakkor kiszolgáltatják magukat a társadalmi és gazdasági trendeknek, ezek pedig jelenleg nem mutatnak kedvező képet, hiszen egyre kevesebbeknek kell eltartani egyre több nyugdíjast. Szakértő kollegák szerint is ez oda vezet, hogy nem tudja az állam fedezni a nyugdíjak kifizetését, csak abban az esetben, ha egyéb bevételi forrásra tesz szert.

Azonban a boldog nyugdíjas évekről akár saját magunk is gondoskodhatunk, ha időben elkezdünk félretenni legalább havonta párezer forintot. Kollégáimmal együtt mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy pénztártagjaink félretett vagyonát a lehető legeredményesebben fektessük be és gyarapítsuk. Az elmúlt egy év eredményei alapján azt látjuk, hogy 13 százalékkal nőtt az egy pénztártagra jutó vagyon az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál. Reméljük ez a tendencia folytatódni fog. Ennek előmozdítására indítottuk el a Boldog Nyugdíjas kampányunkat is, amelyben arra igyekszünk felhívni mind a fiatalok, mind a középkorúak figyelmét, hogy a boldog nyugdíjas évekért magunknak is tennünk kell!” - vélekedett Nagy Csaba az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A hazai piac legnagyobb nyugdíjpénztáránál, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál az egy főre eső átlagos havi tagdíjbefizetés egy év alatt mintegy 10%-al 10 400 forintra emelkedett. A pénztárnál az átlagos havi járadék havi 41 000 forint körül alakult.



Café PR, OTP.hu