2024.04.19 | Péntek
Emma napja
Andor: az EU bővítésével soha nem látott méretet öltött a munkaerő-áramlás
2014.04.15
Munkahely
136
Az EU 2004-es bővítése után korábban nem látott méretet öltött a munkavállalók külföldre vándorlása, ennek oka a tagállamok közötti jövedelemkülönbség - mondta Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős európai uniós biztos egy hétfői budapesti konferencián.
A Közép-európai Egyetemen tartott, Magyarország uniós tagságának tíz évét értékelő tanácskozáson a biztos kiemelte: mivel az új tagállamokban alacsonyabbak a jövedelmek, ez jóformán elkerülhetetlenné tette, hogy a bővítés után sok munkavállaló induljon meg a nyugat-európai tagállamokba.
A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban ugyanakkor nem alakult ki törésvonal a keleti és a nyugati tagállamok között, az EU vezető intézményei továbbra is egységesek az alapvető európai értékek, a négy szabadság, az áru, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának kérdésében - vélekedett.
Andor László közölte: sok félreértés adódik abból, hogy - például Nagy-Britanniában - sokan csak a bulvárlapokból tájékozódnak, és nem ismerik a valós helyzetet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban két összefüggő, de nem azonos kérdésről folyik vita: a munkavállalók számáról és hozzáférésükről a szociális támogatásokhoz. Hozzátette: a munkaerő-áramlás végső soron mindenkinek előnyös, ezért tisztázni kell a vitás kérdéseket.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője beszédében kiemelte: tíz évvel ezelőtt mindenki nagy várakozással nézett az ország uniós csatlakozása elé, és mindenki jobb életben reménykedett. Ma viszont vannak, akik azt firtatják, megérte-e belépni az EU-ba.
Véleménye szerint bár a bővítés sikert hozott a csatlakozó tagállamoknak és az uniónak egyaránt, a válság árnyékot vetett az integrációra, és egyesek szerint azt mutatja, hogy nem volt helyes lépés a bővítés. De a válság semmiképpen sem a bővítés következménye - mutatott rá.
Szűcs Tamás szerint a bővítéssel kapcsolatban a tényekre kell összpontosítani. Jelenleg az EU a legnagyobb gazdasági integráció a világon, a nagy, egységes piac vonzó a befektetőknek, és a kereskedelem a tagállamok között jelentősen megnőtt. Hangsúlyozta: Magyarország esetében is nehéz tagadni a tagság előnyeit, hiszen az ország rengeteg támogatáshoz jutott az uniós alapoktól, és így az egyik legnagyobb nyertese a 2004-es bővítésnek.
Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország uniós csatlakozása annak idején nem annyira új kezdetnek, mint inkább egy hosszú, 1989-ben kezdődött folyamat befejezésének tűnt. A csatlakozás napja a vasfüggöny lebontásához volt hasonló: hatalmas változást jelentett a politikai hangulatban, ezzel valósággá vált a visszatérés Európába - idézte fel.
Megjegyezte: ugyanakkor ettől kezdve az országoknak a gondokat is meg kellett osztaniuk, így például az uniós alkotmányterv elbukásának fejleményeit vagy a válság kihívásait.
Balázs Péter az EU-ban jelenleg tapasztalható folyamatokról szólva kitért arra, hogy meglátása szerint egyfajta demokratikus fáradtság tapasztalható az új tagállamokban, továbbá úgy tűnik, hogy az Európai Parlamentben ülő pártcsaládok hajlandóak feláldozni az európai értékeket a több szavazat reményében.
MTI
A külföldi munkavállalókkal kapcsolatban ugyanakkor nem alakult ki törésvonal a keleti és a nyugati tagállamok között, az EU vezető intézményei továbbra is egységesek az alapvető európai értékek, a négy szabadság, az áru, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad áramlásának kérdésében - vélekedett.
Andor László közölte: sok félreértés adódik abból, hogy - például Nagy-Britanniában - sokan csak a bulvárlapokból tájékozódnak, és nem ismerik a valós helyzetet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban két összefüggő, de nem azonos kérdésről folyik vita: a munkavállalók számáról és hozzáférésükről a szociális támogatásokhoz. Hozzátette: a munkaerő-áramlás végső soron mindenkinek előnyös, ezért tisztázni kell a vitás kérdéseket.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője beszédében kiemelte: tíz évvel ezelőtt mindenki nagy várakozással nézett az ország uniós csatlakozása elé, és mindenki jobb életben reménykedett. Ma viszont vannak, akik azt firtatják, megérte-e belépni az EU-ba.
Véleménye szerint bár a bővítés sikert hozott a csatlakozó tagállamoknak és az uniónak egyaránt, a válság árnyékot vetett az integrációra, és egyesek szerint azt mutatja, hogy nem volt helyes lépés a bővítés. De a válság semmiképpen sem a bővítés következménye - mutatott rá.
Szűcs Tamás szerint a bővítéssel kapcsolatban a tényekre kell összpontosítani. Jelenleg az EU a legnagyobb gazdasági integráció a világon, a nagy, egységes piac vonzó a befektetőknek, és a kereskedelem a tagállamok között jelentősen megnőtt. Hangsúlyozta: Magyarország esetében is nehéz tagadni a tagság előnyeit, hiszen az ország rengeteg támogatáshoz jutott az uniós alapoktól, és így az egyik legnagyobb nyertese a 2004-es bővítésnek.
Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország uniós csatlakozása annak idején nem annyira új kezdetnek, mint inkább egy hosszú, 1989-ben kezdődött folyamat befejezésének tűnt. A csatlakozás napja a vasfüggöny lebontásához volt hasonló: hatalmas változást jelentett a politikai hangulatban, ezzel valósággá vált a visszatérés Európába - idézte fel.
Megjegyezte: ugyanakkor ettől kezdve az országoknak a gondokat is meg kellett osztaniuk, így például az uniós alkotmányterv elbukásának fejleményeit vagy a válság kihívásait.
Balázs Péter az EU-ban jelenleg tapasztalható folyamatokról szólva kitért arra, hogy meglátása szerint egyfajta demokratikus fáradtság tapasztalható az új tagállamokban, továbbá úgy tűnik, hogy az Európai Parlamentben ülő pártcsaládok hajlandóak feláldozni az európai értékeket a több szavazat reményében.
MTI
További hírek a kategóriából...
Akár látatlanban is elfogadna egy új álláslehetőséget a munkavállalók több mint fele
Egy napokban készült felmérés szerint a magyar munkavállalók elenyésző része, csupán 6%-a ragaszkodna ahhoz, hogy személyesen is találkozzon leendő felettesével vagy kollégáival, mielőtt elfogad egy új állásajánlatot. Közel 60%-uk viszont határozottan állítja, hogy megelégedne azzal, ha csak telefonos és videós állásinterjúra lenne lehetősége, úgy is tudna döntést hozni.
Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep
Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
Mától ingyenesen lehet feladni álláshirdetéseket önkéntes és egészségügyi állásokra
A mai naptól minden, a koronavírussal szembeni küzdelmet elősegítő önkéntes, illetve egészségügyi állás közzétételét ingyenesen vállalja a Profession.hu. A kezdeményezés célja, hogy az egészségügyi háttérrel rendelkező szakembereket, illetve a segíteni vágyókat és azokat a helyeket, ahol most a legnagyobb szükség van rájuk, a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban kössék össze.