2024.04.26 | Péntek
Ervin napja
7,8 százalékos volt a munkanélküliség az első negyedévben
2015.04.29
Egyéb hírek
681
Az idén az első negyedévben 348 ezer volt a munkanélküliek száma, 17 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 7,8 százalékra csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
A legjobb munkavállalási korúak, a 25-54 évesek körében egy év alatt 0,6 százalékponttal 6,9 százalékosra csökkent a munkanélküliség.
Az előző negyedévvel, a múlt év negyedik negyedévével összehasonlítva 30 ezerrel többen voltak állástalanok és a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal emelkedett.
Az idei első negyedévi 7,8 százalékos munkanélküliségi arány a tavaly május-július közötti időszak óta a legmagasabb.
A 15-64 éves férfiak körében a 186 ezren kerestek munkát és a 7,8 százalékos munkanélküliségi arány 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nők körében 0,6 százalékponttal csökkent a munkanélküliség és a 7,9 százalékos arány alig tér el a férfiakétól, amit részben az alacsonyabb 61,6 százalékos aktivitási ráta magyaráz a férfiak 74,0 százalékos aktivitásával szemben.
A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 19,4 százalékos munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal lett alacsonyabb egy év alatt. A 25–54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent az 55–64 éveseké ezzel szemben 0,4 százalékponttal, 7,0 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek 44,8 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve volt állástalan. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint március végén 462 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, 7 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.
MTI
Az előző negyedévvel, a múlt év negyedik negyedévével összehasonlítva 30 ezerrel többen voltak állástalanok és a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal emelkedett.
Az idei első negyedévi 7,8 százalékos munkanélküliségi arány a tavaly május-július közötti időszak óta a legmagasabb.
A 15-64 éves férfiak körében a 186 ezren kerestek munkát és a 7,8 százalékos munkanélküliségi arány 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nők körében 0,6 százalékponttal csökkent a munkanélküliség és a 7,9 százalékos arány alig tér el a férfiakétól, amit részben az alacsonyabb 61,6 százalékos aktivitási ráta magyaráz a férfiak 74,0 százalékos aktivitásával szemben.
A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 19,4 százalékos munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal lett alacsonyabb egy év alatt. A 25–54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent az 55–64 éveseké ezzel szemben 0,4 százalékponttal, 7,0 százalékra emelkedett.
A munkanélküliek 44,8 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve volt állástalan. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint március végén 462 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, 7 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.
MTI
További hírek a kategóriából...
Dinamikusan nő a napelemek száma Magyarországon
Továbbra is dinamikusan nő a háztartási méretű kiserőművek száma a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, az újonnan a hálózatra kapcsolódó kiserőművek túlnyomó többsége napelemes rendszer volt tavaly.
Kockázatosak is lehetnek a digitálisan elérhető összehasonlító eszközök
Egyre több és egyre változatosabb az olyan weboldal, amely a fogyasztók számára optimális termékek felkutatását segíti, ezek többnyire hasznosak, ám bizonyos kockázatokat is magukban foglalnak - derült ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új piacelemzéséből.
Vidéken jóval nehezebb megtakarítani, mint Budapesten egy felmérés szerint
Budapesten a válaszadók 29 százaléka jelezte, hogy a jövedelméből nem tud rendszeresen félretenni, a vidéki magyar városokban élők között 31 százalék, a kistelepüléseken élőknél pedig ez az arány már elérte a 43 százalékot - derül ki az Intrum követeléskezelő nemzetközi felméréséből.