A szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják. Magyarországon a többség a munkáltatóktól és az államtól - járulékokon keresztül - várja a nyugdíjat, ezzel szemben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása - olvasható a jelentésben.
Ugyanakkor a magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó számít arra, hogy csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, és mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.
A Randstadt egyik tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő távolabb van egymástól, mint a nyugat-európai országokban.

Hollandiában eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók és a válaszadók 71 százaléka úgy vélekedett, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza.
A 2015-ös felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is.
Magyarországon azonban a munkáltatók csupán 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál.
A negyedévente végzett kutatást 2015. január 21. és február 5. között végezték, csak Magyarországon több mint 400, 18-65 éves legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó válaszolt a kérdésekre.



MTI