A kormány megbízásából a DIW gazdaságkutató intézet és az országos munkaügyi hivatal kutatóintézete (IAB) által közösen készített felmérés az első átfogó vizsgálat a bevándorlók helyzetéről. Ezentúl évente megismétlik, hogy minél pontosabb képet kapjanak. A kezdeményezést az indokolja, hogy a 80 milliós németországi lakosság mintegy 20 százaléka bevándorló vagy bevándorló családból származik, aminél nagyobb arányt csak az Egyesült Államokban képviselnek a migránsok - emelték ki a DIW és az IAB kutatásvezetői a felmérést bemutató tájékoztatón.

A bevándorlók túlnyomó többsége nem elsősorban munkavállalási szándékkal költözik Németországba, több mint 70 százalékuk családegyesítés révén telepedett le vagy menekültként érkezett, a kifejezetten munkavállalási céllal, illetve már megszerzett állás betöltésének céljával érkezők aránya pedig csupán 13 százalék. Kivételt képez az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokból érkezők rétege - amely a bevándorlók 13 százalékát teszi ki -, mert körükben 51 százalékos a munkavállalási céllal Németországba költözők aránya.
Ugyanakkor a bevándorlók az eredeti motivációtól függetlenül előbb-utóbb belépnek a munkaerőpiacra. Többségük az első állását családi vagy baráti, ismerősi kapcsolatai révén szerzi meg, és csak 20 százalékos az első alkalommal állami vagy magán munkaközvetítő intézmények segítségével elhelyezkedők aránya.
A bevándorlók havi nettó átlagjövedelme 1273 euró (380 ezer forint), ami több mint a duplája a hazájukban szerzett 506 eurós havi átlagjövedelemnek. Eközben a németországi havi átlagos nettó átlagjövedelem mintegy 2000 euró. A felmérés alapján átlagosan évente egy havi jövedelmüket utalják haza a bevándorlók, miközben a megtakarítási arány is magasabb a körükben az országos átlagnál.
Az elhelyezkedési esélyeket és a jövedelmet nagyban meghatározza a nyelvtudás szintje. A németül jól vagy nagyon jól beszélő bevándorlók jövedelme átlagosan 22 százalékkal haladja meg a németül rosszul vagy egyáltalán nem beszélő bevándorlók jövedelmét. Az is erős összefüggés, hogy minél magasabb a nyelvtudás szintje, annál kisebb a kockázata annak, hogy valaki nem tud a végzettségének, képesítésének megfelelő állást szerezni - mutattak rá a kutatók.

A végzettség elismertetése is fontos tényező, a jövedelem átlagosan 28 százalékkal emelkedik, ha sikerül elismertetni a külföldön szerzett végzettséget, szakmai képesítést.
A bevándorlók jellemzően élénken érdeklődnek a többségi társadalom iránt és törekednek a beilleszkedésre, nagyjából háromnegyedük rendelkezik kapcsolatokkal nem bevándorló hátterű németországi lakosokkal. A többségi társadalmat tekintve fordított a helyzet, a németek csupán negyede tart fenn magánéleti kapcsolatot bevándorlókkal.
Ugyancsak a többségre jellemző adat, hogy a bevándorlók bő 50 százalékát érte már hátrányos megkülönböztetés nem német származása miatt, és 25 százalékukat gyakran éri diszkrimináció.
Ugyanakkor a bevándorlók németországi története általában a felemelkedés fogalmával írható le - emelték ki a DIW és az IAB kutatásának bemutatóján, rámutatva, hogy a bevándorlók nagyjából annyira elégedettek az élethelyzetükkel, mint a németek.


MTI