2019.12.15 | Vasárnap
Valér napja

A magyarok több mint fele hajlandó lenne átképezni magát
2019.11.26
Munkahely
109
.
Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával, 65 százalékuk pedig jelentős erőfeszítéseket fordít készségei fejlesztésére. Ez derült ki a Boston Consulting Group (BCG), és az állásportálokat tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network - amelynek Magyarországon a Profession.hu a tagja -, 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérésének adataiból.

A munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges ismeretek elsajátítására a legtöbb időt Kínában, Nigériában, Egyiptomban és Kenyában fordítják, míg a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók sokkal kevesebb időt fordítanak a tanulásra, a BCG és a The Network Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling című tanulmánya szerint.


Sokan váltanának, ha úgy adódna

Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.

Hogy megőrizze a dolgozók versenyképességét a globális környezetben, a cégeknek és kormányoknak is aktívabb szerepet kell vállalniuk azokban az országokban, ahol az emberek kevésbé hajlandóak tanulni. E kihívás kezelésében támogatniuk kell a munkaerő folyamatos fejlesztését” - mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának humán erőforrás szakértője. „Felmérésünkben azt találtuk, hogy a magyar munkavállalók új munkahelyi készségeket leginkább önállóan, online vagy mobilalkalmazásokon keresztül, illetve a munkahelyen, valamint hagyományos oktatási formákban hajlandók elsajátítani” – tette hozzá.

A jogi, műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék). 

Az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés jelentős hatással van a munkaerőpiac működésére is. Egyre dinamikusabban növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket ez a trend hívott életre, és amelyeket nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák segítségével. A social media, UX/UI, PPC, SEO vagy épp a SCRUM ismeretek iránti kereslet növekedését jól bizonyítja, hogy tavalyhoz képest megduplázódott az ilyen készségek szerepeltetése az álláshirdetésekben felsorolt elvárások között . Az önfejlesztésre és az átképzésre szerencsére ma már vannak hatékony eszközök, és jól látszik, hogy egyre többen ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket. Olyannyira, hogy a magyar munkavállalók 44%-a  nyilatkozik úgy, hogy nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb iskolai végzettségét szerezte” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

Mit várunk a jövőtől?

Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagy mértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a  robotika, illetve a globalizáció, vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.

Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék).

Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző készségeket, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemző készség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint globálisan.

A teljes Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling tanulmány letölthető innen.
Forrás: Profession.hu, Noguchi