A GVH közölte: a termékek és szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak, alkalmazások Magyarországon is népszerűek, ezért fontosnak tartotta annak áttekintését, hogy vajon megbízhatnak-e a fogyasztók ezeken az oldalakon kapott információkban, azok mennyire objektívek és felhasználóbarátok. Ismertették, hogy a fogyasztók vásárlási döntéseik meghozatala előtt különböző mennyiségű információt gyűjtenek a keresett termékekről és alternatíváikról, valamint a vásárlási lehetőségekről. Az információgyűjtés és tájékozódás azonban idő- és költségigényes. A digitális összehasonlító eszközök(DÖE-k)könnyen elérhető információkkal szolgálnak a fogyasztók számára, ezáltal ideális esetben jelentősen csökkentik a keresési költségeket, segítve a fogyasztókat a számukra legjobbnak ítélt termékek és kereskedők kiválasztásában.     

A közlemény szerint azonban az üzleti alapon működő, digitálisan elérhető összehasonlító eszközök érdekeltek lehetnek a sorrend manipulációjában, ha a termékek eladói erre pénzügyileg ösztönzik őket. Ronthatja az összehasonlíthatóságot például a többletjuttatás ellenében történő kiemelés vagy összetett termékek kizárólag egy szempont mentén történő összehasonlítása. A DÖE-k a termékek komplexitásából adódóan, részletes információk hiányában bemutathatnak akár a ténylegestől eltérő ajánlatot is.

Ugyanakkor maguk az eladók is reagálhatnak a DÖE-k megjelenésére, szándékosan "ködösítve", így megnehezítve ajánlataik ár vagy egyéb jellemzők alapján történő összehasonlítását. Ezzel növelhetik a keresési költségeket, gyengíthetik az árversenyt és az ártranszparenciát, éppen ellentétes hatást keltve a DÖE-k elméletben létező kedvező céljaival - tették hozzá.     
A GVH szerint a fogyasztói bizalom fenntartása érdekében az összehasonlító oldalaknak átlátható üzleti modellel kell rendelkezniük.