Az OTP Egészségpénztár 2019-ben, még a rekordévnek számító 2018-nál is jobb évet zárt, ha a pénztárhoz érkező befizetések összegét nézzük. Amíg két évvel ezelőtt 10,9 milliárd forintot tettek félre a pénztártagok és munkáltatóik az egészségükkel kapcsolatos költségekre, addig a tavalyi év folyamán ez az összeg 11,81 milliárd forintra emelkedett. A bővülés elsősorban az egyéni befizetéseknek köszönhető. Az elmúlt 12 hónap során a pénztár tagjai több mint 9 milliárd forintot fordítottak egészségügyi öngondoskodásra, ami 28 százalékos bővülés az egy évvel korábbi eredményekhez képest. A munkáltatói befizetések, elsősorban a kedvezőtlen Cafeteria jogszabályi változások következtében 45 százalékkal csökkentek. A hazai munkáltatók összesen 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá dolgozóik egészségügyi öngondoskodásához.
Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója az eredmények kapcsán a pénztár erőfeszítéseit emelte ki:
„Jó évet zártunk, de ezért meg is kellett dolgoznunk. Célunk, hogy pénzt tagjaink számára teljeskörű partnerek lehessünk, az egészséges, kiegyensúlyozott életmód megteremtésében és fenntartásában. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük szolgáltatásainkat, és bővítjük az elfogadóhelyi szolgáltatásainkat. A tavalyi év folyamán többek között megújítottuk az online felületeinket, valamint bevezettük a Hello Egészség egészégbiztosítási csomagot is. Éppen ezért nagy büszkeség számunkra, hogy alig egy év alatt 28 százalékkal bővült a pénztárunkhoz érkező egyéni befizetések összege. A célzott támogatások fejlesztésével, valamint az újabb biztosítási csomagok elérhetővé tételével azonban szeretnénk tovább ösztönözni a munkáltatói befizetéseket is. Úgy látjuk, hogy a munkáltatók által nyújtható célzott támogatások 2019-ben már kiforrtak és idén már bizonyíthatnak a piacon a kedvező adózásukkal.”
Az OTP Egészségpénztár több mint 260 000 tagja a tavalyi év folyamán összesen több mint 10,3 milliárd forintot használt fel megtakarításaiból. Ez 5,7 százalékos bővülés a 2018-as eredményekhez képest. A legnagyobb összeget továbbra is a gyógyszervásárlásra, magánegészségügyi költségekre, illetve gyógyászati segédeszközökre fordították a pénztártagok, ugyanakkor egy év alatt 37%-al bővült az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások, többek között a születési támogatás, vagy éppen a lakáshiteltörlesztés igénybevétele is.