György László a készülő uniós kkv-stratégia irányairól szóló vitán ismertette, hogy a magyar kormány novemberben fogadta el a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését szolgáló, 2030-ig tartó stratégiáját.

Az ITM vezetésével kidolgozott stratégia egyszerre tartja fontosnak egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus vállalkozói kör kialakítását, és a sok ember megélhetését biztosító széles kisvállalkozói kör megerősítését. A tervezett intézkedések olyan területekre terjednek ki, mint a technológiaváltás és a digitalizáció támogatása, az adminisztratív terhek és a bürokrácia csökkentése, a generációváltás támogatása - jelezte.

Az államtitkár hozzátette: a jövő záloga Magyarország és az EU számára is a zöld és a high-tech megoldások elterjedésében van. A kkv-szektor megerősítésére irányuló uniós és nemzetállami szakpolitikák kialakítása során ezért fokozott figyelmet javasolt fordítani a környezetbarát megoldások adaptálására és az innovációs kapacitások támogatására.

Az EU külső versenyképességéről szóló vita során György László hatékonyabb fellépést sürgetett az unió területén működő vállalkozások védelme érdekében, a harmadik országok tisztességtelen, versenytorzító gyakorlatával szemben.

Kifejtette, hogy az uniónak megfelelő egyensúlyt kell találnia a kibocsátás-csökkentési intézkedések és a versenyképesség között is. Az intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de ügyelni kell arra is, hogy vállalataink a nemzetközi piacon ne szenvedjenek hátrányt az indokolatlanul szigorú szabályozás miatt - hangsúlyozta.

Az ITM közleménye szerint a Versenyképességi Tanács megtárgyalta a társaságiadó-információk közzétételére vonatkozó irányelv-tervezetet is. György László elmondta, hogy Magyarország egyetért a nyilvánosság és az átláthatóság növelésével a társasági adózás terén, de nem támogatja a célok eléréséhez javasolt eszközöket. Ennek oka, hogy az EU által javasolt szabályozás indokolatlan adminisztrációs tehernövekedést okozhat a vállalatoknak, ezzel pedig versenyhátrányba hozhatja őket a harmadik országokban, enyhébb szabályok mellett működő cégekkel szemben.